Világbajnok csapattársa búcsúztatta az olimpiai bronzérmes Gyuricza Józsefet

A budapesti Szent Gellért urnatemetőben július 20-án elbúcsúztatták a magyar tőrvívás első világbajnokát, az olimpiai bronzérmes Gyuricza Józsefet. A későbbi mesteredző életútját egykori világbajnok csapattársa, az olimpiai ezüstérmes dr. Kamuti Jenő, a Nemzet Sportolója méltatta.

A búcsúztatáson részt vett Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, Győr Béla, a Magyar Olimpiai Akadémia főtitkára, a MOB Emlék- és hagyományőrző Albizottságának vezetője, a vívók részéről többek közt az olimpiai bajnok Rejtő IldikóSákovicsné Dömölky LídiaErdős Sándor és Horváth Zoltán, valamint az ezüstérmes Bóbis Ildikó, korábbi tanítvány is.

Dr. Kamuti Jenő, a MOB elnökségének tagja, a Magyar Vívó Szövetség alelnöke, a Magyar és Nemzetközi Fair Play Bizottság elnöke búcsúzott egykori csapattársától, barátjától. 

Tisztelt gyászoló család! Kedves Rokonok! Sportbarátaink! 

Szomorú ez a mai nap, mint minden temetés, amikor egy jó barátunk távozott az élők sorából. A vívósport fekete párducától, a férfi tőrvívás valaha látott leggyorsabb, legszerényebb, legpárducosabb vívóbarátunktól búcsúzunk. Nevét sokszor összekapcsolták egy másik fekete párduccal, Grosics Gyulával, hiszen sok mindenben hasonlítottak egymáshoz. Mind a ketten világhíresek voltak, Grosics első volt, aki fekete mezben védett, Gyuricza Jóska pedig hátrafésült, olaszos fekete hajáról, megjelenéséről kapta ezt a nevet.

Gyuricza Jóska az első magyar férfi tőrvilágbajnok, 1934-ben Hódmezővásárhelyen született, szerencsétlenségére édesanyja a szülésbe belehalt. Jóskát a rokonok örökbe fogadták, saját gyerekükként nevelték, és taníttatták az érettségéig. Jóskát már gimnazista korában Belovai Péter vívómester, aki Juhász Kati olimpiai bajnokot is nevelte, a híres Bethlen Gábor Gimnázium testnevelő tanára elindította a vívás sikerekre vezető pástjaira. Jóska kitűnően tanult. Felvették a Műszaki Egyetemre kitűnő érettségije után, ahol másfél évet elvégzett, érdekességképpen szeretném mondani, hogy egy évfolyamba járt a későbbi világbajnokkal, a mellettem álló Czvikovszky Feróval. 

Szőcs Berci válogatott barátja Jóskát elcsábította a Műszaki Egyetemről a Testnevelési Főiskolára, mondván hogy így könnyben össze tudja egyeztetni a tanulást a sporttal. Így is történt. Jóska már a következő évben ifjúsági világbajnok lett, ezt követően dr. Bay Béla vette kézbe a felkészítését és már betette 20 évesen a felnőtt tőrvívó-válogatottba is. Ettől kezdve a világ vívósportjának teljes meglepetésére a magyar vívósport addig soha nem látott magasságot ért el. 

1955-ben egyéni felnőtt világbajnoksági címet szerzett Rómában, ahol a világ meglepetésére döntő mérkőzésen azt a Christian d’Oriola-t győzte le, akit később a XX. század férfi tőrözőjének választottak. Ezen a világbajnokságon nyert többek között Dömölky Lídia is egyéni aranyérmet, bizonyítva ezzel, hogy Magyarországon nemcsak a kardvívók világhíresek és eredményesek, hanem a magyar tőrvívás is csatlakozott a nemzetközi vívóéletben a vezető francia és olasz vívósporthoz. Dömölky Lídia mesélte a napokban, hogy Rómából hazautazva ketten, mint két újdonsült világbajnok, örömünkben nem saját magukat ünnepelték, hanem tisztelettel a nagy öreg, klasszikus kardozóinkról beszélgettek, Kovácsról, Gerevichről, Kárpátiról. 

Jóska pályafutása során és élete végéig is mindig szerény maradt, soha nem a saját eredményei, személyisége volt a fontos, hanem a közösségé, amiben élt. 1957-ben Fülöp Misivel, Czvikovszky Feróval és jómagammal együtt Gyuricza József vezetésével először nyert magyar férfi tőrcsapat világbajnokságot, amit azóta sem sikerült, egyenlőre, másoknak elérni. Megvertük a francia csapatot az elődöntőben, majd a döntőben az olasz csapatot. Ha néha találkozom a francia csapat egyik legerősebb versenyzőjével, Roger Closset-tel, mindig emlegeti a soha nem látott gyorsasággal végrehajtott támadást, amit Gyuricza Jóska hajtott végre. A hosszú kitöréséből rögtön folytatva egy flash támadással bevitt találataira most is azt mondja, ezek védhetetlen tusok voltak és egy ilyen döntő tussal nyert a magyar csapat a franciák ellen. 

Akkor, húsz évesen azt gondoltam, gondoltuk, hogy a következő években senki nem fog legyőzni bennünket, hiszen fiatalok voltunk, jó mestereink voltak, és tudtunk küzdeni, melynek eredménye kapcsán évekig mi leszünk a férfi tőrvívás versenyeinek győztesei. Sajnos azonban, kicsit hasonlóan a mostani COVID-vírushoz, sok terv és remény meghiúsult azáltal, hogy a mi csapatunkat is megtizedelték a betegségek. Először Fülöp Miska betegedett meg, majd Gyuricza Jóska, akit tüdőrák miatt kellett megoperálni. A kor kiemelkedő tüdősebésze, Kulka Frigyes azonban sikerrel megoperálta Jóskát, aki a műtétet követően újra csatasorba állt és bekerült a válogatottba, mint húzóember. 

Hiába a küzdeni tudás, a szervezetet megviselték a betegségek, Jóska abbahagyta az aktív, professzionalista versenyzést, de a vívástól nem tudván szabadulni, testnevelő tanári diplomája mellett vívómesterkedni kezdett, sikerrel, melyet többek között két szorgalmas és tehetségek nő tanítványa igazolt, Bóbis Ildikó világbajnok és Maros Magda olimpiai ezüstérmes egyéniben. A vívómesterkedés is rövid ideig tartott, újabb súlyos betegségek jöttek, többek között egy agyvérzés, ami mozgáskorlátozottággal és a beszédkészség elvesztésével járt. Felesége mindig és mindenben kitartott mellette, gondozta, ápolta és két gyermeküket nevelte. Utcára alig-alig tudott kimenni, de közeli barátai gyakran meglátogatták otthonában. Ezúttal is szeretném kifejezni köszönetemet az Magyar Olimpiai Bizottságnak, a Budapesti Honvédnak és a BVSC-nek, azokért a támogatásokért, amivel a Gyuricza család életét segítették. 

Mint volt csapattársad, Czvikovszky Feróval együtt búcsúzunk tőled, a Magyar Olimpiai Bizottság, a Testnevelési Egyetem és a Budapesti Honvéd, valamint a BVSC nevében. 

Nyugodj békében pihenj és várj bennünket! Nem tudom mikor, de mi is követünk Téged. 

Gyuricza József három olimpián vett részt a Bp. Haladás, majd a BHSE színeiben. Melbourne-ben harmadik lett csapatban (Fülöp Mihály, Gyuricza József, Marosi József, Sákovics József, id. Somodi Lajos, Tilli Endre), ötödik egyéniben, négy évvel később Rómában negyedik csapatban, majd ’64-ben, Tokióban az együttesével hetedik, egyéniben 25. helyet szerzett. Világbajnokságokon tíz érmet nyert, köztük két aranyat; győzött főiskolás vb-n is. Kardvívásban világbajnoki ezüstérmet és Universiadé-győzelmet is jegyez. A moszkvai világbajnokságon tagja volt az ezüstérmes Gyarmati Béla, Gyuricza József, Kamuti Jenő, Kamuti László, Szabó Sándor összeállítású tőrcsapatnak. 

A katonaolimpikon 86 éves korában, 2020. március 11-én hunyt el. Gyuricza Józsefet a MOB saját halottjának tekinti. 

Forrás: MOB – Fotó: MOB/Szalmás Péter