Kik voltak az első magyarok a Grand Slam tornákon és mikor volt utoljára 6 magyar a főtáblán?
máj 21, 2022Sportesemény, Sporttörténelem, Sportvilág, Tenisz
20 évvel ezelőtt fordult elő utoljára, hogy 6 magyar játékos várta a Roland Garros főtábláján az egyéni küzdelmeket. Az év második Grand Slam tornáján jelen állás szerint Fucsovics Márton, Balázs Attila, Bondár Anna, Udvardy Panna, Gálfi Dalma és Jani Réka szerzett jogot az indulásra a 128-as főtáblán. Hogy volt-e ennyi magyar játékos Párizsban valaha az indulók között illetve egyáltalán mikor szerepeltek először hazánk teniszezői a négy major tornán, ennek néztünk utána.
A világ első Grand Slam tornáját 1877-ben rendezték Wimbledonban és ugyanitt 1925-ben esett át a magyar teniszsport a tűzkeresztségen Kehrling Béla jóvoltából. Az akkor már 34. életévében járó “Puci” becenévre hallgató éljátékosunk az első fordulóban az angol Hogan-t verte, majd a következő körben szoros csatában kapott ki a kanadai Henry Mayestől.
Kehrling Béla
Egy évvel később szintén Kehrling-et érte az a megtiszteltetés, hogy első magyar férfi játékosként indulhatott a Roland Garros-on, ahol nem kis meglepetést okozva meg sem állt a negyeddöntőig. Ezzel egyidőben minden idők első magyar női Grand Slam teniszezője, Váradi Ilona is pályára lépett a híres párizsi salakon férjezett néven (Péteri). Balszerencséjére az első kiemelttel és egyben a korszak legnagyobb női játékosával került egy ágra és ez az eredményben is megmutatkozott. Suzanne Lenglen (akiről később az egyik főpályát is elnevezték a franciák) játékot sem engedélyezett a magyar hölgynek, akinek ezzel az egy mérkőzéssel véget is ért az egyesben Grand Slam pályafutása.
1934-et írtunk, amikor magyar hölgy, Baumgarten Magda személyében első ízben debütált Wimbledonban az egyéni küzdelmekben.
Mint látható azidőtájt hazánk legjobb játékosainak kizárólag az európai színtéren adódott lehetőségük, a második világháborút megelőzően sem az ausztrál, sem az amerikai bajnokságon egyetlen magyar játékos sem került a főtáblára. Egészen 1962-ig kellett várni arra, hogy az akkor Forest Hills-ben zajló amerikai bajnokságon végre egy magyar nevet találjunk mégis kicsit felemás érzésekkel. Ugyanis Peterdy (Popp) Márta pályafutása első és utolsó US National (a US Open elődje) tornáján vett részt – francia színekben. Magyarországot elsőként egy évvel később Körmöczy Zsuzsa képviselhette az Egyesült Államokban, csakúgy, mint Gulyás István, aki első magyar férfi játékosként karrierje egyetlen amerikai szereplését a legjobb 16 között zárta.
Újabb 10 esztendő telt el, már az Open-érában jártunk, mikor az egyetlen, még magyaroknak hiányzó Grand Slam tornán az ausztrál nyílt teniszbajnokságon hazánk legjobb férfi teniszezői debültálhattak. 1973-ban a Baranyi Szabolcs, Machán Róbert, Szőke Péter és Taróczy Balázs kvartettből Baranyi ért el a nyolcaddöntőig, ezzel zárva élete egyetlen ausztrál bajnokságán való indulását. Egy év múltán Széman Katalin, az ausztrál open első magyar női játékosaként vonult be a történelembe. Ez a premier kísértetiesen hasonlított Péteri Ilona párizsi bemutatkozásához, hisz Szémant a torna első kiemeltjével és minden idők egyik legjobb teniszezőjével sorsolták össze. Chris Evert pedig lemásolta Lenglen teljesítményét, sanszot és gémet sem hagyott a magyar hölgynek.
A Grand Slam tornák (és azon belül a Roland Garros) történetében a legtöbb magyar indulót, szám szerint 9 játékost 1970-ben jegyezhettünk fel. Az évben a francia bajnokság főtábláján 4 női (Polgár Erzsébet, Borka Katalin, Szabó Éva, Szörényi Judit) és 5 férfi (Szőke Péter, Baranyi Szabolcs, Gulyás István, Machán Róbert, Varga Géza) játékosunk állt rajthoz.
1967-ben és 1971-ben is népes küldöttség, 8-8 játékos reprezentálta hazánkat Párizsban. A mostanihoz hasonló eset, hogy hat egyéni főtáblás játékosunk kap indulási jogot, utoljára 2002-ben fordult elő. Akkor Gubacsi Zsófi, Mandula Petra, Arn Gréta és Kapros Anikó mellett Sávolt Attila volt az egyetlen férfi indulónk.
Ruszanov András