Meggyújtották az olimpiai lángot

Ünnepélyes, a hagyományokat is tisztelő keretek között gyújtották meg a békét és a bátorságot jelképező tüzet. Az eseményen részt vett a NOB első embere, Thomas Bach, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke, valamint a tokiói szervezőbizottság képviselője is.

A tokiói XXXII. nyári olimpiai játékok lánggyújtási ceremóniáján először az olimpiai himnusz csendült fel, felhúzták az olimpiai zászlót, majd ezeket követte a görög és japán himnusz, valamint a két nemzet zászlajának felvonása.

Georgious Georgiopoulos, az ókori Olümpia polgármestere mitológiai példákat hozott az istenek viadaláról, így Zeusz és Kronosz birkózásáról, valamint kiemelte, hogy az olimpiai játékok, kiváltképp az első ókori olimpia i. e. 776-ban mekkora fordulópontot jelentett az emberiség életében, illetve kitért a modern olimpiai játékok erejére is, hiszen az olimpiai eszme a korunk elé kihívásokat állító problémakörökkel, így a klímaváltozással és a menekültválsággal is szembenéz.

Toshiaki Endo, a tokiói szervezőbizottság elnökének különleges képviselője kiemelte, mekkora megtiszteltetés jelen lenni eme történelmi jelentőségű eseményen. Annak ellenére, hogy a COVID-19 terjed, a sportvezető hálával tartozik a görögöknek az általuk tett egészségügyi védelmi intézkedésekért.

A tokiói szervezőbizottság elkötelezett a 2020-as olimpia sikerét illetően. A különleges képviselő beszédében arra is kitért, hogy 56 évvel ezelőtt a tokiói játékok volt az első Ázsiában rendezett nyári ötkarikás esemény 1964-ben. Akkoriban, és ez most sincs másképp, az olimpiai fáklyaváltó a béke, valamint a jövőt körülölelő remény jelképe volt.

Azóta számos tragédia történt a szigetország életében, elég csak a földrengésekre és szökőárokra, valamint a 2011-es atomkatasztrófára gondolni. Az emberiség azonban ellenáll, így újult erővel és reménnyel tekintünk az előttünk álló 2020-as tokiói olimpiai játékokra, amely a lánggyújtással ma vette kezdetét, „utunkat pedig a remény mutatja”.

Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke visszatekintéssel kezdett. Közel 3000 évvel ezelőtt rendezték meg az első olimpiát, a görögöknek pedig hálával tartozunk az emberiségnek nyújtott eme ajándékért.

A nehéz helyzet ellenére a korábbi német vívó elkötelezett a tokiói olimpia sikerét illetően, hiszen 19 héttel a nyitóünnepség előtt a hatóságok, a sportszervezetek szerte a világon mindent megtesznek a koronavírus feltartóztatása érdekében. Az ókor óta az olimpiai játékok a béke és a remény szimbólumaként ismertek.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság alapítója, Pierre de Coubertin báró pedig egészen egyedi módját látta meg annak, hogy a nemzetek és emberek közti békét népszerűsítse. Ma az olimpia az egyetlen esemény, amely békés versengés közepette hozza össze az emberiséget, eme összetartó erő pedig ma is olyannyira fontos, mint Coubertin idejében.

A játékok erős példája az emberiség különbözőségeiből fakadó egységnek. Japán barátaink kiemelkedően teljesítik ezt a nemes küldetést. Tokióban a fenntarthatóságot, a technológiát és az emberközpontú növekedést szem előtt tartó innovációé és kreatív energiáé lesz a főszerep.

Júliustól a felkelő nap országa tárt karokkal várja majd a 206 nemzeti olimpiai bizottságból és a NOB menekültekből álló csapatának több mint 11 ezer sportolóját. „Az olimpiai közösség meg fogja mutatni a világnak, hogy az embereket összetartó egység erősebb a megosztó erőknél.” – zárta beszédét a sportvezető.

Spyros Capralos, a Görög Olimpiai Bizottság elnöke emlékeztetett, hogy azért jöttünk össze az olimpizmus központjában, hogy az egész világot megvilágító láng fellobbanjon. Az olimpiai láng az olimpiai mozgalom olyan hagyományos értékeit képviseli, mint a barátság, a kiválóság, a szolidaritás és a tisztelet.

A fáklyafutók a békét hozzák el és világra szóló békés esemény során hozzák össze az embereket. Sajnálatos módon közegészségügyi szempontokból csökkenteni kellett a létszámot, az élő közvetítésnek köszönhetően azonban a történelmi jelentőségű képsorok jól megragadják majd az olimpiai szellem esszenciáját.

Ez az első alkalom, hogy a hellén olimpiai bizottság nőt, az olimpiai aranyérmes sportlövő Ána Korakákit választotta ki arra, hogy először vigye a fáklyát a nemek közti egyenlőség, a társadalmi inklúzió és a kiválóság jegyében.

A beszédeket követően Héra templomához mentek a résztvevők, ahol 33 nő, pontosabban 31 papnő, 1 koreográfus és 1 főpapnő várta a közönséget.

A papnők a főpapnő vezényletével Apollóhoz imádkoztak, majd meggyújtották a tokiói 2020-as olimpiai játékok lángját.

Ezután a papnők az Olimpiai Stadionba meneteltek, ahol zenés táncos produkció után olajág kíséretében átadták az olimpiai lángot az aranyérmes sportlövőnek.

Ána Korakáki ezután a Pierre de Coubertin szívét rejtő emlékmű előtt is tiszteletét tette, majd a saját távja megtétele után a japán Mizuki Noguchi hosszútávfutónak adta át a lángot, s ezzel befejeződött a ceremoniális lánggyújtás, valamint a fáklyaváltó első etapja.

Forrás: MOB