Változások és Lausanne előtt – terítéken a jégkorong

A jégkoronggal folytatódott a téli sportági konzultációk sora a Magyar Olimpiai Bizottság székházában. A lausanne-i ifjúsági olimpia és a pekingi ötkarikás remények mellett a sportág nemzetközi trendjeinek változása is kiemelt témája volt a szakmai beszélgetésnek.

A Magyar Jégkorong Szövetséget dr. Kolbenheyer Zsuzsanna alelnök – aki nemrégiben bekerült a MOB Etikai Bizottságába is –, dr. Géczi Gábor stratégiai programvezető és Végh Benedek, a válogatott programok felelős vezetője képviselte. A konzultáción részt vett Fábián László, a MOB sportigazgatója, valamint dr. Toman József olimpiai csapatorvos is.

A sportág számára kiemelten fontos lesz a 2020-as lausanne-i ifjúsági olimpia, ahol a 3×3-as jégkorong lesz terítéken, összesen 9 magyarral a mezőnyben. A szakág számára ez egyfajta tesztüzem lesz, a cél a 3×3-as kosárlabda útjának követése lehet. Az ötlet egyébként attól a René Faseltől származik, aki 26 év után jövőre távozik a Nemzetközi Jégkorong Szövetség elnöki pozíciójából, ez pedig jelentős változásokkal járhat a nemzetközi szinten.

Géczi Gábor megjegyezte, hogy bár a 3×3 jóval inkább a technikai képzettségre, mint a nagypályán egyre fontosabb sebességre épül, Magyarország számára mégis hasznos lehet, hiszen a kisebb jégkorongcsapatoknál nincs szükség 15-20 fős keretekre és szabványméretű nagypályákra ahhoz, hogy versenyszerűen játszhassanak.

A felnőtt mezőnyt tekintve hatalmas teljesítmény, hogy a női válogatott áprilisban már az első osztályú világbajnokságon szerepelhet. Kolbenheyer Zsuzsanna szerint a reális cél a bennmaradás lehet, emellett pedig a 2022-es pekingi kvalifikáció sem elképzelhetetlen. A magyar válogatott jelenleg a 14. helyen áll a világranglistán, melyről az első 6 helyezett jut ki automatikusan a téli játékokra.

A magyar csapat számára így a 2021 februárjában megrendezésre kerülő kvalifikációs torna lehet a kulcs az olimpiai részvételhez. A férfiaknál az ötkarikás szereplés jelenleg nem realitás, a csapat sebességben és utánpótlásképzésben sem tudja felvenni a versenyt a nemzetközi élmezőnnyel.

A honi bajnokságot és a klubcsapatokat figyelembe véve fontos kiemelni, hogy a női együttesek egy magyar központú regionális ligában, nemzetközi ellenfelek ellen játszhatnak, a férfiaknál pedig bár ott van a hazai és román klubokat felvonultató Erste Liga, a legjobbjaink az osztrák (Alba-Volán) és a szlovák (MAC, DVTK) első osztályban játszanak. A magyar bajnokságban nagy a szakadék a mezőny két vége között, a cél a légiósok számának szabályozása, illetve a nőkhöz hasonló regionális nyitás lehet.

A létesítményhelyzetet tekintve pozitívum, hogy 22 szabványméretű, illetve 30 kisebb jégpálya is található az országban, melyeket más jeges sportágakkal (gyorskorcsolya, műkorcsolya, curling) közösen használnak a jégkorongozók. A fejlesztések jelenleg is zajlanak, Kecskeméten például egy 1000 fő befogadására alkalmas csarnok épül. Ugyanakkor a magyar szövetség nem rendelkezik tényleges központtal, így ennek megtalálása kulcsfontosságú lehet.

A szakedzők helyzete folyamatosan javul: a Testnevelési Egyetemen már zsinórban a 3. éve indítják útjára az edzőképzést. Alapszintű és OKJ-s oktatások mellett a mesterképzés bevezetése is tervben van, ennek feltétele a nagyobb mesteredzői potenciál lehet, amely katalizátora lehetne a sportág magyarországi fejlődésének.

Forrás: MOB – Fotó: MOB/Szalmás Péter