Megtorpedózott madárolimpia

Szerveznék egy újságíró olimpiát, ahol a kollégák több sportágban is összemérnék az erejüket. Mit szól hozzá? Azt, hogy ne tegye – válaszolta Siklós Erik, a Magyar Olimpiai Bizottság marketing- és kommunikációs igazgatója. Miért? Rossz ötlet? Nem, én is szívesen indulnék, de más elnevezés alatt, mert elég bonyolult jogi következményei lennének egyébként. Senki nem szeret bíróságra járni… A témában a Nemzeti Sport április 23-án közölt cikket, a szerző – egyben Siklós Erik beszélgetőtársa – Szűcs Miklós volt. 

Amúgy a felvetés nem volt komoly, csak kíváncsi voltam, miként reagál, mert úgy hírlik, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság egyre határozottabban lép fel az ilyen típusú ötletek ellen, mondván, az olimpia szót nem használhatja bárki csak úgy, kénye-kedve szerint.

Így igaz. Egyébként ez nem új keletű, 1981. szeptemberében Nairobiban fogadták el azt a dokumentumot, amely az olimpiai jelképek védelméről szól, azóta él ez a szabályozás. Más kérdés, hogy ezt az elmúlt évtizedekben például Magyarországon milyen mértékben sikerült betartatni.

Gyanítom, akadtak kilengések…

Előfordult. Az utóbbi néhány évben azonban odafigyelünk, igyekszünk minél jobban bevinni a köztudatba, hogy az olimpiához kapcsolódó szimbólumok, sőt szavak, kifejezések nem használhatóak kereskedelmi célra anélkül, hogy erre a Nemzetközi, vagy a Magyar Olimpiai Bizottság az áldását adná. Csak, hogy érthető legyen, miről beszélek, az olimpiai ötkarika, a láng, a fáklya, vagy éppen az adott játékok logója védett, éppen úgy, mint azok a kifejezések, amelyek a versenyekhez köthetők.

Ezért is mondtam, hogy az újságíró olimpia nem jó ötlet, de ha újságíró bajnokságnak hívja, azzal már nincs semmi baj. Ugyanez igaz természetesen azokra a versenyekre, amelyekről bizonyára mindenki hallott már, s talán eszébe sem jutott, hogy törvénysértő az elnevezése. Gondolom az ovis olimpiával már sokan találkoztak, de az is előfordul, hogy mondjuk egy nagyobb cégcsoport a dolgozóinak szervez olimpiát. Extrém példákat is említhetnék, állatolimpiáról, madárolimpiáról is van tudomásunk, természetesen ezek is szabálytalanok, fel is léptünk, lépünk velük szemben.

Persze jól tudjuk, a szabályok azért jók, mert mindig vannak kivételek. Ez esetben hol a kiskapu?

Azok a cégek, amelyek a NOB topszponzori körébe tartoznak, vagy a nemzeti olimpiai bizottságok, esetünkben a MOB támogatói, e tekintetben is előnyt élveznek: ők bizonyos feltételek mellett használhatják a szimbólumokat, kifejezéseket. Hogy a korábban említett példát hozzam fel ismét, ha a MOB támogatói körében akad például egy nagy telekommunikációs cég, amely sok pénzzel és egyéb szolgáltatással támogatja a sportolók felkészülését, annak – persze velünk egyeztetve – lehetősége van a dolgozói számára amolyan házi olimpiát rendezni.

Egyébként mi is szigorú határok között mozgunk, a MOB-ra is vonatkoznak a szabályok, ráadásul, a Budapest 2024 pályázat miatt még inkább figyelnek ránk, nem hibázhatunk, be kell tartatnunk a szabályokat. Az, hogy a budapesti pályázat logója olyan lett, amilyen, többkörös egyeztetésre volt szükség a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, mert annak is megvannak az előírásai, s csakis olyan, az öt karikát is tartalmazó logónk lehet, amire a NOB is rábólintott. Ugyanez igaz volt a nemrégiben megújított Magyar Csapat-logóra, itt szintén a NOB jóváhagyására volt szükség. Ezt csak azért jegyeztem meg, hogy mindenki lássa, nem mi vagyunk a mumus, velünk is szigorúan betartatják az előírásokat és tőlünk is ezt várja el a jogtulajdonos NOB.

E tekintetben az olimpiák éve kiemeltnek számít?

Igen, hiszen ezekben az esztendőkben sokan próbálnak hasznot húzni az olimpiából. Azért kötöttünk együttműködési megállapodást az Önszabályozó Reklámtestülettel, hogy a teljes hirdetési és médiaszakma figyelmét felhívjuk a hatályos jogszabályokra, illetve azok betartására. Egyelőre pozitív a tapasztalat, egyre több ügynökség, cég keres meg minket, hogy egyeztesse az elképzeléseit. Az ide vonatkozó talán két legfontosabb szabály, hogy az olimpiára akkreditált sportoló, edző, sportvezető az olimpiai időszakban nem végezhet reklámtevékenységet és a NOB-hoz vagy a MOB-hoz támogatóként nem kapcsolódó cég semmilyen formában nem kötheti össze magát, termékét és szolgáltatását az olimpiával.

Nyugtasson meg, ha valaki mégis vét a szabályok ellen, annál sem a büntetés az elsődleges cél.

Természetesen nem, a bírósági eljárás csak az utolsó eszköz, de eddig még nem kellett eljutnunk. Amint tudomásunkra jut a szabálytalanság – ebben amúgy a sportági szakszövetségek is nagy segítségünkre vannak –, felvesszük a kapcsolatot az adott céggel és elmagyarázzuk, pontosan mi a gond. A többség már egyébként is tisztában van ezekkel a korlátokkal és nem szeg szabályt, aki viszont mégis megteszi, mert nem ismeri az előírásokat, azzal is gyorsan megegyezünk. Összességében tehát azt mondhatom, nem a mi ügyeink miatt vannak leterhelve a bíróságok.

Mumuslista, meglepő elemekkel

Az alábbi lista nem teljes, ám ettől függetlenül érdemes kicsit csemegézni, hogy a nairobi egyezmény alapján mi, mik vannak rajta a tiltólistán. Helyenként meglehetősen szigorúnak tűnik a szabályozás, elvégre az még csak elvárható, hogy mondjuk az olimpiai ötkarikát, vagy az olimpiai zászlót ne használhassa bárki nyakra-főre, ám olyan kifejezések, mint az eredmény, a teljesítmény, vagy mondjuk a győzelem sokszor kikerülhetetlenek – bár az is igaz, hogy ezek használatának tilalma a szövegkörnyezettől is függ.

Védett jelképek és nem megengedett elemek: olimpiai ötkarika, olimpiai zászló, olimpiai jelmondat (Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben), olimpiai embléma, olimpiai himnusz, olimpia láng, fáklya.

Olimpiával összefüggő kifejezések kontextustól függően: olimpia, olimpiai, 2016, Rio, Rio de Janeiro, arany, ezüst, bronz, érem, erőfeszítés, eredmény, teljesítmény, szereplés, részvétel, kihívás, nyári, játékok, szponzor, győzelem, olimpikon, bármilyen utalás az olimpiai résztvevő szerepére, teljesítményére, eredményére az olimpiai játékokon, beleértve az aktuális és a múltbéli és a téli olimpiai játékokat.

Mindezeken túl tiltott az olimpián résztvevő személyek nevének, képének vagy sportteljesítményének reklám célokra történő felhasználása az olimpiai időszak (július 27. és augusztus 24.) alatt.

Az olimpiai jelképek védelméről…

A MOB Marketing és Kommunikációs Igazgatósága elkészítette a riói olimpiai játékokra vonatkozó nemzetközi és magyar szabályok összefoglalóit, többek között az olimpia ideje alatti kereskedelmi kampányokra, a sportruházaton és versenyfelszereléseken megjeleníthető azonosító jelzésekre és a közösségi média használatára vonatkozóan. 

Melyek az olimpiai jelképek? Sportoló szerepelhet-e reklámban az olimpia idején, ha a reklámozó nem olimpiai szponzor? Többek között ezekre a kérdésekre ad választ a MOB-ÖRT közös útmutatója az olimpia szó és olimpiai jelképek reklámban történő használatáról.

 

Forrás: mob.hu-Nemzeti Sport/Szűcs Miklós, fotó: MOB